Energetikai tanúsítvány
Valószínűleg hallott már a hűtőszekrények, vagy más háztartásai eszközök energetikai osztályba sorolásáról. Hasonló besorolás vonatkozik az épületekre, lakásokra is. Ennek neve energetikai tanúsítvány, amely egy olyan okirat, ami a lakás energetikai jellemzőit igyekszik közérthetően, egyetlen betűjellel jellemezni.Minél előrébb van az ABC-ben a tanúsított energetikai osztály, annál jobb az épület. A szabvány "C" épület építését írja elő.
Akár passzívházról, akár alacsony energiájú épületről van szó, mindkettőnél igaz: magasabb épületminőség, kevesebb energiával.
Az épület energiaosztályba sorolása
Az alacsony energiájú házak között megkülönböztetünk ún. 30, 40, 60 kWh-os (3, 4, 6 l-es) házakat. Ezek a fogalmak az éves fűtési igényt takarják. Az energiatakarékos házak másik külön csoportja pedig az ún. passzívházak.Energiatakarékos házak éves fűtési igénye:
Alacsony energiájú ház:
- max.: 7,0 m3 gáz/m2/év (kb. 70 kWh/m2/év)
Passzívház:
- max.: 1,5 m3 gáz/m2/év (kb. 15 kWh/m2/év)
A passzívház, és alacsony energiájú ház ( 'A', 'A+' kategóriájú házak ) hatékony energiahasznosítású ingatlanok, magas lakókomforttal kevés energiafelhasználás mellett. A passzívháznál a hőszükséglet a legminimálisabb.
Az épület használata során legnagyobb mértékben kb.: 90%-ban a felhasznált energiát az épület fűtésére és a használati melegvíz előállítására fordítjuk. Az épület energiafelhasználását radikálisan úgy tudjuk csökkenteni, ha kiemelten foglalkoznunk azzal, hogy miből nyerjük a fűtési és használati melegvíz előállítására szolgáló energiát. Az épület külső burkának nagyon jó hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie, amihez egy megfelelő légzáró képesség is társul. A falak külső hőátbocsátási tényezője U értéke (régi k érték) nem lehet nagyobb, mint 0,15 W/m2K. Szintén kulcskérdés a megfelelő nyílászárók beépítése. A nyílászárók esetében így 0,8 W/m2K alatt kell ennek az értéknek lenni, mely értéket csak speciális nyílászárókkal lehet elérni.
Mit is jelentenek a fenti számok:
Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé, akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin fok a hőmérsékletkülönbség. Ha falunk "U értéke", azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K - ami egy B30-as falazatnak felel meg -, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a "hősugárzót" a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a "hősugárzó" egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!
A megfelelő légcsere biztosítása, egészségtani hatások
Ahhoz hogy az ember egészséges maradjon, óránként 10 m3 friss levegőre van szüksége. Az épületben való tartózkodáskor 30 m3-rel számolnak óránként a levegőt szennyező anyagok miatt (ragasztó, padlóburkolat, falburkolat). Ha tartósan kevés a frisslevegő akkor az egészségre ártalmas lehet. Kevesebb lesz a vér oxigéntartalma, fáradtabbaknak fásultabbnak érezzük magunkat. A friss levegő utánpótlását energiatakarékosan, természetes módon szellőztetéssel – ablak, ajtó kinyitásával – nem lehetséges megoldani. Mindenképpen szükséges egy mesterséges szellőző berendezés kiépítése. Így jutottunk el oda, hogy a levegő cseréjét csak egy belső, mesterséges szellőző rendszer kiépítésével érhetjük el.
A szellőző berendezésről
A mechanikus szellőző berendezések már évtizedek óta ismertek: légcserélőkön keresztül és egy vezetékrendszeren át friss levegőt fújunk be a lakóhelyiségekbe. Az ott keletkező túlnyomást a kellemetlen szagokkal együtt a nedves helyiségekben, mint konyha, WC, fürdőszoba és mosókonyha elszívják és kivezetik. A rendszer hátránya, hogy nem energiatakarékos, mivel a kinti hőmérsékletet a teljes külső-belső hőmérséklet különbséggel fel kell melegíteni.Az első lépés az energia megtakarítása terén egy úgynevezett ellenáram hőcserélő alkalmazása: ebben a berendezésben a leadott meleg levegőt például fém lapok között kifelé és a friss levegőt a szomszédos fémlemezeken, befelé vezeti. A távozó levegő felmelegíti a fémlemezt, és a friss levegő felveszi ezt a hőt. A hőcserélő hatásfokának a mi esetünkben legalább 80%-nak kell lennie.
Ezek a paraméterek korábban gondot okozhattak, azonban a technológiai fejlődésnek köszönhetően ez manapság nem probléma. A modern szellőző motorok 40W energiaszükséglettel vezetik a ki- és beáramló levegőt. Így a szellőzőberendezés által felhasznált energia és a szellőző hőmegtakarítása közötti arány 1:10!
A gépészeti berendezés hatásfokát a levegő talajban történő előmelegítésével tovább javíthatjuk. Ezt hívjuk talaj hőcserélőnek, ami egy egyszerű és nagyon hatásos kiegészítő. A pince lemezalapja alatt a talajnak a leghidegebb télben is +12 és +15 C közötti a hőmérséklete. Ha hőt veszünk el, úgy az pótlódig az alatta lévő talajrétegből. Azért kézenfekvő a föld hőjét kihasználni, mert az a szolár rendszerekkel ellentétben akkor is szolgáltat hőenergiát, ha a nap nem süt.
Továbbá por- és pollenszűrőkkel az allergiások számára is egy panaszmentes lakóépületet tudunk kialakítani. Összegezve a szellőző berendezéseknek köszönhetően lakásunkban állandóan pormentes, oxigénben dús levegőt tudunk biztosítani, mely jótékony hatással van az emberi szervezetre.