Passzív házak

Ismerje meg a passzív házak előnyeit

Az első passzív ház 17 éve épült, és az Európai Parlament javaslata alapján 2020-tól az EU-ban kizárólagos új építésű mód lehet lakóházak esetén.

A passzív ház fogalma

A passzívház fogalma egy koncepciót takar. A passzívháznál a hőveszteséget minimalizáljuk, a hőnyereséget maximalizáljuk. A passzívház hasznosítja a belső hőforrások energiáját. A passzívháznál kötelező az építész számára az előírt passzívház kritériumok betartása.

A passzívházat azért nevezzük passzív háznak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk.

A passzívház elve

zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.
A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel.

Passzív ház előnyei

  • Kellemes hőérzet
  • Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
  • Extra kevés fűtési költség
  • Környezetvédelem
 

Minden háznak van hővesztesége (a meleg, ami kiszökik a falazaton, ablakokon résein keresztül, és akkor amikor a fris levegő érdekében szellőztetünk). Minden háznak van hőnyeresége is. Például besüt a téli nap az ablakon, működik a világítás, a főzés. A passzív ház olyan ház, aminek hőnyeresége meghaladja a hőveszteségeit. Ilyen házat olyan komoly hőszigeteléssel és ablakokkal-ajtókkal építenek, ami a hőveszteséget a lehető legkisebbre csökkenti. A házba bejutó vagy ott keletkezett hő nem jut ki. A passzív házakba olyan szellőztető gép van beszerelve amely gondoskodik a friss levegőről, de olyan módon, hogy a belső –magasabb hőmérsékletű – levegő hőtartalmával a külső friss levegőt felfűti.

A passzívház egyszerűsített definíciója: az épület 15 kWh / m2 / év energiánál többet nem fogyaszt!

 

 

Mit is jelentenek a számok?

A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300 - 400 kWh / m2 / év energiát használnak fel. Még a manapság korszerűnek mondott kerámia falazóelemekből készült épületek is – kiegészítő hőszigetelés nélkül – általában 200 kWh/ m2 / év energiát használnak fel. Ebből következik, hogy a passzívház a manapság épített, és korszerűnek mondott épületekhez képest 80 - 90 % energiával kevesebbet használ!

Ha egy autóban sportkormány van, és mély hangon dübörög a motorja, az még nem jelenti azt, hogy valódi sportkocsival van dolgunk.

A passzív ház egy négyzetméterének éves energiaszükséglete 15 kWh alatt van.

Egy A+ energiaosztályú épület éves energiaszükséglete lehet ennél sokkal magasabb is. Az A+ épület tehát NEM biztos, hogy passzív ház! Nem minden A+ épület passzív ház, de minden paszív ház A+ energiaosztályú. A passzív házban nem kell sem kazán, sem falfűtés, amik egy A+ épületbe biztosan szükségesek. A hővisszanyerős szellőztetés mindkét típusú épületbe ajánlott, szinte kötelező. Napelem, napkollektor része lehet az épületnek.

 

Apróbb, de fontos tulajdonságok:

  • Pénztakarékos
    Mivel a polisztirol zsalus házak ugyanannyiból előállíthatóak, mint egy hagyományos bloktéglás ház, így a megépülését követően első naptól már költséget takarít meg a tulajdonosának. Azaz a beköltözést követően már Önnek jelentekzik a megtakarítás az alacsony üzemeltetésből.

    Minél nagyobb alapterületről beszélünk, annál inkább nő a különbség a "hagyományos" téglaház és az energiatakarékos ház között, az utóbbi előnyére. (Fő magyarázat: Csakúgy, mint a fejlettebb országokban, hazánkban is kezd eltolódni a hangsúly. Ma már nem az alapanyagot, hanem főként a tudást, az élőmunkát kell bőkezűen megfizetni. A szakmunka, a fizikai munkavégzés egyre drágább és ez a jövőben csak fokozódni fog. Így már érthetőbb, hogy mennyivel előnyösebb a könnyű polisztirolos építkezés. Nem kell számtalan fizikai munkás az anyagmozgatáshoz, a „kéz alá segítéshez". Nem kell egyszerre több kőműves, szakmai irányító, hogy több ponton haladjon az építkezés. Szóval a „hagyományossal" ellentétben sokkal kevesebb drága élőmunkára van szükség.) A kevesebb élőmunkán túl egyéb járulékos költségek is jelenthetnek lefaragást. Kevesebb szállítási, tárolási költség, kevesebb építkezési hulladék elszállíttatása, gyorsabb haladás, kevesebb munkával, minimális kifizetett feleseleg, maradék, stb..

  • Időtálló

    Egy biztos, Németországban több, mint 50 éve épült az első ilyen, energiatakarékos ház és máig tökéletesen működik.

    Ez a típusú rendszer alkalmas az alternatív hűtési/fűtési módok felhasználására.

    • mert elég a kézmeleg víz a otthona fűtéséhez
    • mert nem nyeli el a fal a meleget
    • mert kiválóan szigetel

Falazat

Ma az építkezések során nem lépjük túl passzívház esetén az u=0,15 értékeket. (Érvényes magyar szabvány szerint ez az érték 0,45)

 

Passzív ház fűtsi igénye

Éves fűtési igény kevesebb, mint 15 kWh/m2/év (ez kb. 1,5 m3/m2/év gázfogyasztásnak felel meg), melyet az ún. PHPP energetikai számítással kell igazolni.

A PHPP számítás (passzívház tervező csomag) a passzívházak tervezésének elengedhetetlen része, amellyel a passzívházak kritériumainak való megfelelést mérik. Különböző épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz más és más energetikai mutatók tartozhatnak függően az épületszerkezeti megoldásoktól, tájolástól stb. A program segítségével az építész tesztelheti a felmerülő alternatívákat. 

A PHPP-t a darmstadti Passivhaus Institut fejlesztette ki. Tulajdonképpen egy EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló tervezési segédletről van szó. Az utólagos mérések mindig messzemenően megegyeznek a PHPP előzetes jelzéseivel.


Számos szabály létezik a passzívházak energiamérlegének legoptimálisabb eléréséhez. Ezeknek a Bauland passzívházak megfelelnek. Például:


Ízelítő a passzívházak átlátszó felületeinek tervezési szabályaiból:
  • a homlokzat üvegezett felületeinek alapterülethez viszonyított aránya ne haladja meg a 30-40%-ot (pl: 100 nm alapterületű háznak a homlokzati üvegfelülete ne legyen több 40 nm-nél)
  • az átlátszó felületek 70%-át déli oldalra kell tájolni (max +/-30 fok eltéréssel)
  • az északi üvegfelületek aránya ne haladja meg az 5%-ot
  • a nyári túlmelegedés miatt árnyékolókat kell elhelyezni az átlátszó felületek elé (déli irányba vízszintes árnyékolók is használhatók)
  • keleti és nyugati irányba több lehet az energiaveszteség, mint a nyereség (ha csak kis mértékben is), így kevesebb átlátszó felület ajánlott, azok is inkább csak a bevilágítás szempontjából (függőleges helyzetű árnyékolók szükségesek az alacsony dőlésszögű napsugárzás kivédésére)
  • északi irányba az energiaveszteség jóval több, mint a nyereség. Így az átlátszó felületek méretét kizárólag a szükséges természetes bevilágítás igénye dönti el. Lakótér északi tájolással nem épül, csak kiszolgáló helyiségek, mellékhelyiségek, garázs stb.

Passzív házak tervezése

A passzív ház nem egy épülettípust, vagy építési eljárást jelöl. Sokféle forma, építészeti megoldás van az építész kezében egy passzívház, alacsony energiájú épület tervezésénél.

Németországban épült az első passzívház, azóta sok tapasztalat gyűlt össze a világban a passzívház tervezésről, tízezrek laknak már passzívházban.

A passzívház tervezése nem stílus vagy ízlés kérdése. Alapvetően mindenfajta stílus és ízlés diktálta elképzelés megvalósítható. A passzívháznak formától függetlenül is működnie kell.

 

Passzívház tervezésénél fontos elvek:

  • Kompakt tömegformálás
  • Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása
  • Nyári hővédelem biztosítása
  • Extra hőszigetelés
  • Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése
  • Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
  • 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
  • Légtömörség biztosítása
  • Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

A passzívház tervezésénél sokféle építőanyag és szerkezet áll rendelkezésünkre. Falszerkezetek kiválasztásánál például több lehetőség közül választhatunk.

Falszerkezetek

  • Kerámia, pórusbeton vagy mészhomok tégla (masszív) falazatok ásványgyapot, polisztirol vagy cellulóz (újrahasznosított újságpapír) hőszigeteléssel, vakolva, vagy különböző homlokzati elemmel burkolva
  • Masszívfalazatok hőszigeteléssel és átszellőztetett légréteggel, vakolva vagy különböző homlokzati elemmel burkolva
  • Favázas szerkezetek befújt, vagy tartóvázas hőszigeteléssel, vakolva, vagy fa burkolattal
  • Polisztirol keményhab zsaluelemek beton kitöltéssel.

Mennyivel drágább ilyen családi ház megépítése?

A válasz nyilvánvalóan az, hogy bizony drágább egy átlagos épülethez képest.

Az extra hőszigetelésből, a speciális nyílászárók beépítéséből, és a hőcserélőkből származó többletkiadással számolni kell!

Ha viszont úgy tesszük fel ezt a kérdést, hogy a többletköltségek vállalásával számíthatunk-e megtérülésre, akkor már összetettebb válasz adható.

A már említett szerkezeti megoldásokból az is következik, hogy jelentősen csökken az üzemeltetési költség, ami hosszútávon a befektetett többletkiadások megtérülését eredményezi. A gondot az jelenti, hogy ezeket a plusz kiadásokat egyszerre a ház építése során kell kiadni. Ilyenkor válik fontossá a kérdés, mennyi is a többletkiadás? Elérhető-e egyáltalán egy átlagos keresettel rendelkező család számára, hogy ilyen családi ház építésén gondolkozzon?

Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem lehetetlen vállalkozás, hiszen a speciális technológia alkalmazásával, egy hagyományos épület szerves részét képező épületgépészet eltűnik az épületből. Nem kell kémény, gázkazán, vagy egyéb, a ház fűtését szolgáló berendezés. Eltűnnek a csővezetékek, radiátorok, termosztátok. A jelentős összeget jelentő gépészeti egységek helyére hőcserélős szellőző-berendezés, és az alternatív energiákat hasznosító modern berendezések kerülnek.

A végeredmény: mintegy 20%-os többletköltségre számíthatunk.

Eldönteni, hogy jelen esetben képesek vagyunk-e ezt a kiadást megfinanszírozni, mindenkinek egyedileg kell, de a folyamatosan növekvő energiaárak függvényében mindenképpen elgondolkodtató, hiszen a rezsiköltségek csökkenése miatt akár nagyobb törlesztőrészletet is bevállalhatunk.

A passzívház olyan épület, melyben kellemes hőmérséklet uralkodik télen külön fűtési rendszer, nyáron pedig légkondicionáló berendezés nélkül, extrém alacsony energiaráfordítás mellett. A fűtési hőszükséglet 15 kWh/(m²év)-re, a primerenergia-felhasználás, beleértve a használati melegvíz előállítását és a háztartási áramot is, pedig 120 kWh/(m²év)-re korlátozódik. Különösen a passzívházkomponensek felhasználása garantálja a magas komfortszintet és az épület állagának megóvását.

A passzívházak megvalósítása magas követelményeket állít a felhasznált komponensekkel szemben.

1. Komfortszint

  • Csak minden külső épületrész belső felületének a magas hőmérséklete, különösen az ablakok és ajtók esetében, valamint az épületburok nagyfokú légtömörsége teszi lehetővé a lakóhelyiségekben a fűtő felületektől való megválást.
  • Egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort szellőztető berendezés folyamatosan gondoskodik a kellő friss levegőről, anélkül hogy huzatérzet keletkezne (a szobákban a levegő belépési hőmérséklete legalább 17 °C) és anélkül, hogy a bentlakóknak a szellőztetéssel aktívan törődniük kellene. A DIN 1946 szerinti friss levegő igényt (az épületben tartózkodó személyenként 30 m³/h értéket) a szokványos üzemeltetés alatt nem szabad túllépni, különben télen a levegő túlságosan kiszáradna. Egy ilyen berendezést nem szabad összetéveszteni a légkondicionáló berendezéssel, mert ennél a berendezéstípusnál a levegő nedvesítésére a légcsatornákban higiéniai okokból egyáltalán nem kerül sor.
  • A légtechnikai rendszerek zajterhelését 25 dBa alatt kell tartani. Ehhez a csatornarendszert és a ventilátorokat megfelelően kell méretezni, illetve hangtompítókat kell alkalmazni.
  • Nyáron, az elégséges átszellőztetés biztosításához, minden, a kültérrel érintkező szobában nyitható ablakok megléte szükséges. A légkomfort szellőztető berendezés nyári üzemeltetése alatt lehetőség kell legyen a hővisszanyerő deaktiválásához (megoldások: elkerülő ág / Bypass vagy nyári áteresztő doboz / Sommerbox), továbbá egy opcionális talajhőcserélő gondoskodhat a levegő előhűtéséről.
  • Az épület szükségtelen felmelegítésének megakadályozására a kelet-, ill. nyugat felé néző nagyobb ablakfelületeknél megfelelő beárnyékolásról kell gondoskodni. A dél felé néző ablakfelületeknél az optimális klíma elérése miatt ez szintén javasolt.
  • Az áramtakarékos háztartási eszközök és világítás alkalmazása, valamint a használati melegvíz tárolójának és vezetékeinek jó szigetelése szintén csak csökkenti a ház hőterhelését és ezáltal megkönnyíti a nyári "passzív hűtést".

2. A szerkezet és a gépészet minőségi szabványa

  • Az épületszerkezet nedvesedése és bepenészedése elkerülésének előfeltétele a gépi légkomfort szellőztető berendezéssel biztosított folyamatos szellőzés, valamint minden külső épületrész nagyfokú hőszigetelése és hőhídmentes kivitelezése. Különösen az ablakoknál és az ajtóknál kell hőszigetelt profilokat, 3-rétegű, hővédő üvegezést és az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat (nem alumíniumot!) alkalmazni.
  • A szellőztetés és fűtés funkcióinak biztosításához, valamint a kondenzvíz kiválásából eredő szerkezeti károk elkerülése miatt az épület kiváló légtömörségi értékkel kell rendelkezzen, amit egy nyomásteszt (Blower-Door-teszt) kell igazoljon. A légcsere a nyomástesztnél, 50 Pascal nyomáskülönbség mellett, óránként a légtérfogat legfeljebb 0,6-szorosa lehet.
  • A befújt friss levegő egészséges és tiszta mivoltát biztosítandó magas minőségű szűrőről (F7-es szűrő a beszívópontnál), valamint kondenzvíz-elvezetésről a talajhőcserélőben és a légkomfort szellőztető berendezésben kell gondoskodni. Az elszívott levegőből történő hővisszanyerésnél az elszívott levegő és a friss levegő nem keveredhet. A légkomfort szellőztető rendszeren belül higiéniai okok miatt a levegő nedvesítésére nem kerül sor (a passzívházakban higiénikus légkomfort szellőztető berendezések találhatók, nem pedig légkondicionáló berendezések!).

3. Energiahatékonyság

  • Opak épületrészek hőátadási tényezője (U-értéke) 0,15 W/(m²K) alatti, míg szabadon álló családi házaknál ez az érték gyakran 0,10 W/(m²K) alá is mehet.
  • Az üvegezés Ug-értéke 0,80 W/(m²K) alatti, magas összenergia-áteresztési hányaddal (g >= 50 %), hogy télen is nettó nyereség legyen elérhető. Az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat kell alkalmazni, nem alumíniumot!
  • Az ablakrendszer hőszigetelt profilból, többszörös lippendichtunggal kell készüljön. Az ablak (és ajtó) kapott hőátadási tényezői bizonyos értékeket be kell tartsanak: Uw (Ud) kisebb kell legyen, mint 0,80 W/(m²K), figyelembe véve a tokot (Uf), az üvegezést (Ug) és a távtartót (psziüvegperem), illetve Uw (Ud) kisebb kell legyen, mint 0,85 W/(m²K) a szigetelt épületszerkezetbe történő beépítés után (pszibeépítés).
  • A légkomfort szellőztető berendezés hővisszanyerési foka 75 % fölötti kell legyen. Áramfelvétele, beleértve a ventilátorokat és a vezérlést, nem haladhatja meg a 0,45 Wh/m³-t a szállított légmennyiségre vonatkozóan.
  • A használati melegvíz tárolása és elosztása miatti hőveszteséget megszakítás nélküli hőszigeteléssel a minimumra kell csökkenteni.
  • Az áramfelhasználás csökkentése miatt magas hatékonyságú épületgépészeti eszközöket (ventilátor, szivattyú, vezérlés), háztartási eszközöket és világítást kell alkalmazni.

4. Passzívház-követelmények

A passzívház követelményeknek külön-külön megfelelő komponensek puszta felhasználása magában még nem elegendő ahhoz, hogy egy épület passzívházzá váljon: a komponensek egymásra hatása integrált tervezést tesz szükségszerűvé, csak ez által érhető el a passzívház szabvány. Ez abban az esetben következik be, ha a PHPP-vel készített számítás (lásd később) igazolja, hogy a passzívház-követelmények teljesültek, azaz

  • a fajlagos fűtési hőszükséglet <= 15 kWh/(m²év),
  • a nyomásteszt légcsereszáma n50 <= 0,6 h-1 és
  • a fajlagos primerenergia-szükséglet <= 120 kWh/(m²év).

Ilyen esetben általában az épület hőterhelése 10 W/m² értékű lesz és a szellőztetésen keresztüli kifűthetőség biztosítható.

5. Minősítések

A passzívház komponensek és a passzívházak mértékadó kritériumait a Passivhaus Institut, Dr. Wolfgang Feist (PHI) határozza meg.

  • Komponensek, mint az üvegezés, ablakok, ajtók, légkomfort szellőztető berendezések és csomópontok, melyeket a PHI "Passzívházhoz alkalmas komponens" (németül "Passivhaus geeignete Komponente") minősítéssel illet, teljesítik az adott komponensre vonatkozó kívánalmakat. A minősített passzívház komponensek rendelkeznek azon technikai paraméterekkel, melyek az épületek energiamérlegének a kiszámításához szükségesek.
  • Épületek, melyek rendelkeznek a PHI vagy az általa erre feljogosított intézmény által kiállított "Minőségvizsgált passzívház" (németül "Qualitätsgeprüftes Passivhaus") minősítéssel, teljesítik a fent említett kritériumokat. Gondos kivitelezést feltételezve várható, hogy a kiszámolt energiaszükségletek rendeltetésszerű lakáshasználat mellett a valóságban is elérésre kerülnek.

6. Igazolási eljárás és szabványi hivatkozások

  • Passzívház-minőségszabvány:
    A passzívház minőségszabványának igazolására a Passzívház Tervezőcsomag (PHPP) hivatott. A PHPP-t kifejezetten passzívházak számára fejlesztették ki, azonban más épületek esetében is nagyon jól alkalmazható. A PHPP több igazolásból álló, kipróbált és felülvizsgált, lényegében európai szabványokon alapuló számítási eljárás, az épületek fűtési- és primerenergia-szükségletének meghatározására szolgál. Ezen felül rendelkezik egy egyszerűsített eljárással, az épületek nyári túlmelegedése gyakoriságának kiszámításához.
  • Épület-légtömörség:
    Az épület légtömörségének igazolásához a DIN EN 13829 szolgál alapul. Eltérően a DIN EN 13829-től egy-egy mérési sorozat elvégzése ajánlott túlnyomásra és alulnyomásra is. A nyomástesztet csak a fűtött épületburokra kell elvégezni (a pince, előépítmény, télikert, stb., ami nem került integrálásra a termikus burokba, nem vesz részt a nyomástesztben). A vizsgálat elvégzése abban az időpontban ajánlott, amikor a légtömör szint még hozzáférhető, és javítások végezhetők rajta. Egy további mérés végezhető közvetlenül az épület átadása előtt, a munkálatok befejezte után.
  • Energiavonatkoztatású felületek:
    Az energiaigény vonatkoztatási mértéke a PHPP-ben a német 2. Berechnungsverordnung (2. BV 42-43 paragrafus) által definiált lakófelület, illetve nem lakóépületeknél a DIN 277 által meghatározott használati felület. Csak a termikus épületburkon belül elhelyezkedő felületek (mérleghatár) kerülnek bevonásra a számításhoz. A termikus épületburkon kívüli felületek (balkon, terasz, stb.) semmilyen mértékben sem számítanak.
  • Opak épületrészek:
    A hőátadási tényező (U-érték) a DIN EN ISO 6946 alapján kerül meghatározásra. A PHPP erre vonatkozóan tartalmaz egy egyszerű számítási segédletet.
  • Hőhidak:
    A geometriai és konstruktív eredetű hőhidak hőhídveszteségi együtthatóit többdimenziós hőáramszámító programokkal lehet meghatározni. Számos ilyen célprogram áll rendelkezésre a piacon. A passzívházak tervezésénél azonban az a cél, hogy hőhídmentes szerkezetek készüljenek; ha ez sikerül, akkor ezen nagy ráfordítást igénylő számításokra nincs szükség.
  • Üvegezés:
    Az üvegezés hőátadási tényezőjét (Ug) DIN EN 673 alapján kell meghatározni és két értéket adó helyiértékkel kell megadni. 1-nél kisebb Ug-érték esetében ez azt jelenti, hogy két tizedes pontossággal kell számolni. Az összenergia-áteresztési hányadot DIN 410 alapján kell meghatározni. Mindkét értéket a gyártónak kell megadnia.
  • Ajtók, ablakok és függönyfalak:
    Az ajtók (Ud) és ablakprofilok (Uf) hőátadási tényezőjét, valamint az üvegperem hőhídveszteségi együtthatóját (psziüvegperem) DIN EN 10077 - Teil 2 alapján kell meghatározni (általában magának a gyártónak). A beépítési szituáció hőhídveszteségi együtthatóját (pszibeépítés) többdimenziós hőáramszámító programokkal lehet meghatározni. Az ablak átlagos hőátadási tényezőjének (Uw) kiszámításához a PHPP tartalmaz számítási segédletet.
  • Légkomfort szellőztető berendezések:
    A hővisszanyerési hatásfokot a PHI által definiált vizsgálati eljárással kell meghatározni. Ha csak a DIBT vizsgálati eljárásával meghatározott érték áll rendelkezésre, akkor ebből az értékből 12 %-pontot le kell vonni, mert ez az érték nem az épület mérleghatárára vonatkozik. Az áramigény szintén a PHI által definiált eljárással kerül meghatározásra.
  • Minősített komponensek:
    A PHI által minősített komponensekhez a szükséges műszaki paraméterek értékei rendelkezésre állnak (www.passiv.de).

Forrás: Passzívház Akadémia

A passzívház kapcsán rengeteg félreértés merült fel az energiatakarékos épületekkel kapcsolatban a köztudatban. A Passzívházépítők Szövetsége összegyűjtötte azt a 11+1 tévhitet, amivel munkájuk során a legtöbbször találkoznak.

Sariri – Baffia Enikő, a németországi Darmstadt városában található Passzívház Intézet egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője mondja el mi az igazság a passzív házakkal kapcsolatban.

 


1. Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbiás érzésünk lesz a házban.

Tény: Éppen ellenkezőleg: Egy passzívházban van – és szükséges is-, hogy legyen nyitható ablak, mivel ezt nyáron használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására. Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal a levegő friss marad. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része.


2. Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése.

Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, amelyet bizonyítanak a már megvalósult magyarországi passzívházak. A Passzívház Nyílt Nap során az érdeklődők személyesen találkozhatnak az építtetőkkel, a felmerült költségekről információt kapnak.


3.Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni.

Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímában – kint 0 °C alatt van a hőmérséklet – nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére – egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl – miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet.


4. A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takarítani.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú, ezalatt megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb.


5. A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.

Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez jellemzően az olcsó módszerrel felújított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat keresik, és mellőzik a nagy energiaigényűeket. A takarékos házak értéke nő, míg ez utóbbiaké csökken. Nyugat-Európában ez a tendencia már egyértelműen megfigyelhető. Egy passzívház ma már megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, amely Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma ezzel a módszerrel építkezik, az értéktartó épületbe fektet be.


6. A passzívház komponenseit csak külföldről lehet drága pénzen beszerezni.

Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba – fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza.


7. A szigetelésbe nem lehet egy csavart becsavarni, az egerek megrágják.

Tény: A rágcsálók ellen – amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! – erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét vegyük igénybe passzívházunk tervezése során.


8. A passzívház egy bonyolult "High-Tech" ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés kevesebb gombbal jár, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere , amelyet a tulajdonos – a porszívó szűrőjéhez hasonlóan – maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal.


9.A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.

Tény: Pont ellenkezőleg: A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, (ahol a pára lecsapódik). A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben – max. 1-2 m távolságban – érezhető, azon túl egyáltalán nem. Az érdeklődők legegyszerűbben úgy győződhetnek meg az ilyen épületek előnyeiről, ha a Passzívház Nyílt Nap keretében ellátogatnak személyesen egy lakott passzívházba és megkérdezik a tulajdonost a tapasztalatokról.


10. Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.

Tény: A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatóak, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés – légfűtés hiányában – a belső hőforrások segítségével megoldható: pld. süteményt sütni, lámpákat gyújtani, stb. A fűtéshez – áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés.


11.A passzívházak rondák, kocka formájúak.

Tény: Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó. Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszereket /befektetések alkalmazásával optimálisabbá tenni. (Pl.: az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma) . Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői – második minősített hazai – passzívházról kívülről nézve senki meg nem mondaná, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de című oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően.


11+1 A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik

Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg, mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fúgákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők.

Elérhetőségeink


ENERGIATAKARÉKOS HÁZAK KFT.  

 Cím  1037 Budapest, Vörösvári út 107. 1. em. 5.
 Telefon  +36302694952
 Email  info@e-hazak.hu


©2024 Energiatakarékos Házak Kft.

Search